a City
Hivatalosan "elismert" entitás a City of London, mely London magja, egy 2,6 négyzetkilométeres terület a város szivében (hívják még Square Mile-nak is). Eredete az ókorig nyúlik vissza, jelenlegi határai pedig a középkor óta változatlanok. Rendelkezik a speciális city státusszal, mint ahogy a vele nyugatról szomszédos Westminster is - ugyanez magáról Londonról nem mondható el. Ez egy a brit uralkodó által adományozott státusz, tehát nem automatikusan megszerezhető, meghatározott kritériumok teljesítése révén, bár hagyományosan azok a városok kapták, melyek rendelkeztek katedrálissal, mely az adott egyházkerület, a diocese, központi katedrálisa volt. A City esetében ez konkrétan a St Paul's Cathedral. 51 city van Angliában, teljes listájuk itt található.A City of London teljesen kilóg az Egyesült Királyság közigazgatási rendszeréből, helyzete teljesen egyedi és a rendszeren kívül/felül álló. Saját közigazgatással rendelkezik, egy City of London Corporation nevű testület irányítja, melynek a vezetője a Lord Mayor of the City of London (nem összekeverendő a későbbiekben tárgyalt Mayor of Londonnal). A szisztéma bonyolult, inkább a tradíciók mint a racionalitás mentén szerveződik, és természetesen tele van anakronizmusokkal. A City olyannyira független, hogy saját rendőrsége is van, tehát a londoni rendőrség, a Metropolitan Police Service (vagy röviden the Met) fennhatósága nem terjed ki rá.
A City, mint az leginkább köztudott, pénzügyi központ, méghozzá New York City mellett a másik legnagyobb a világon. Körülbelül 340 ezer ember dolgozik itt, és az Egyesült Királyság teljes GNP-jéhez annak 2,5%-val járul hozzá. Viszont lakosainak száma 10 ezer alatt van, míg 1700 környékén ugyanez a szám 200 ezer felett volt.
az angol közigazgatás
Szóba került már az angol közigazgatás, és itt az ideje, hogy bővebben is írjak róla - bár megpróbálom a lehető legrövidebbre fogni, mert baromi unalmas téma. A rendszer négy szintű, és minden szinten többféle kormányzati forma is létezik egyszerre. Továbbá vannak területek, ahol a második és harmadik szint össze van vonva egy úgynevezett unitary authorityvé. A négy szint a region, a county, a district és a parish. (Utóbbi nagyjából egyházközséget jelent, és természetesn bontható még tovább is.)A régiókat 1994-ben hozták létre, és jelentőségük leginkább abban áll szerintem, hogy az Európai Parlamenti választások választókerületeit képezik. Kilenc régió létezik, ezek közül az egyik London, melynek területe megegyezik a később ismertetett Greater London területével:
A régiók megyékre bomlanak, de itt már kezd bonyolódni a helyzet, mert megyéből sokféle létezik. Hivatalosan a megyéknek három típusa van: metropolitan county, shire county és administrative area. De mindezek együtt sem fedik le Anglia egész területét, mert vannak helyek, melyek nem sorolhatók egyikfajta megye alá sem, hanem a már említett unitary authorities fennhatóságai alá esnek. Összesen 82 megye van Angliában, de ehhez most ábrát nem mellékelek - a Wikipedian megtalálható, listával együtt. Ez a felosztás 1974-től van érvényben, majd az egész szisztéma folyamatos reformoknak lett alávetve a kilencvenes években, így a non-metropolitan county-k intézményei lassan felszámolásra kerültek, funkcióikat pedig folyamatosan átvették a unitary authority-k és az akkortájt bevezetett shire county-k.
Hogy bonyolultabb legyen a dolog, szót kell ejtenünk a ceremonial county-król is. A felosztás nem hivatalos, viszont lefedi egész Angliát, tehát az ország minden egyes pontja tartozik valamelyik ilyen megyéhez, és ezeknek van a leginkább jelentősége a hétköznapokban, legalábbis abból a szempontból, hogy ezeket használják az angolok arra, hogy megjelöljék, hogy valami hol van. Bár a jelenlegi felosztást egy 1997-es törvény szabályozza, a rendszer gyökerei a 18. századig nyúlnak vissza. Ugyanez a törvény mondja ki azt is, hogy minden ceremonial county élén egy Lord-Lieutenant áll, róluk is nevezték el a törvényt: Lieutenancies Act 1997. Megtévesztő, hogy sok ceremonial county neve shire-re végződik, de mégsincs közük a shire county-k rendszeréhez. 48 ilyen megye van Angliában:
A '97-es törvény értelmében Greater London is ceremonial county, de a City of London nélkül, mert az külön ceremonial county.
Greater London
Viszont a számunkra jelenleg érdekes county szintű közigazgatási forma az administrative area, melyből egyetlen egy létezik Angliában, méghozzá 1965-től, az 1963-as London Government Act életbe lépésétől, amikor az általunk Londonként ismert valami, Greater London néven, hivatalosan is megszületett, településként ismerve el a London urban area-t (erről a kifejezésről bővebben később). Ekkor még értelemszerűen a '74-es reform előtt járunk, nincsenek metropolitan county-k, csak administrative county-k. Ezek közül az egyik London, 29 metropolitan borough-ra osztva. Ez a, már történelmi típusú megye (1888-tól létezett ez a típus, és 39 ilyen administrative megye volt) képezi az újonnan létrejövő egység magját, az ekkor megszűnő Middlesex-szel együtt (plusz City of London persze), melyhez a környező akkori megyéktől csatolnak oda még területeket:
Dél-keleten, sárgával jelölve a Kent, tőle északra, barnával az Essex, dél-nyugaton, szintén barnával a Surrey, északon, sárgával a Hertfordshire megyétől elcsatolt területek láthatók. Értelemszerűen London megye fehérrel, Middlesex pedig zölddel van jelölve. A három számmal kiemelt területet a megszűnő Middlesextől nem csatolták Greater Londonhoz, hanem a környező megyékhez - sorrendben: Potters Bar Hertfordshirehez, Staines (itt lakik Ali G) és Sunbury-on-Thames Surreyhez.
Greater Londont 32 london borough-ra és a 33. City of Londonra osztják fel mind a mai napig, mely egységek a közigazgatási rendszer harmadik, district szintjén helyezkednek el. (Erről a szintről annyit érdemes tudni, hogy szintén négy fajta district létezik, ahol a típusok nagyjából megfelelnek az őket tartalmazó megye típusának, azaz a metropolitan county-t metropolitan district-ekre osztjuk stb. A negyedik típusból egyetlen egy van, és ez nem meglepő módon ez a City of London.) A london borough-król térképet egy kicsit lejjebb mutatok a postban, a Greater London részeivel foglalkozó bekezdésben. A kerületek nevei körül volt némi kavarodás, mivel azokat nem foglalták bele a '63-as törvénybe, és bár a kormány rövid, egyszavas neveket szeretett volna, némely borough ragaszkodott eredeti nevéhez, vagy a későbbiekben variált. Ilyen például a két royal borough, melyek ezt a titulust Viktória királynőtől kapták, és az égvilágon semmit sem jelent: Royal Borough of Kensington and Chelsea (ez London, és talán az egész világ legdrágább és legelegánsabb része), Royal Borough of Kingston upon Thames (nagyszerű bevásárló negyed az összes high street fashion márkával, tőlem húsz percre busszal, a hatos zónában, bár semmi royal nincs benne), illetve a harmadik ilyen Angliában, mely amúgy nem tartozik Londonhoz, a Royal Borough of Windsor and Maidenhead (itt dolgozom, meg itt van a Legoland is, meg egy nagy kastély...).
Greater London az egyetlen county szintű közigazgatási egység, mely közvetlenül választott képviselőtestülettel rendelkezik. Ez a testület a '63-as törvény értelmében a Greater London Council (GLC). Ezt 1986-ban Margaret Thatcher feloszlatta, nagyrészt amiatt, mert a tanácsot 1981-től a még a Munkáspárthoz mérten is balos Ken Livingstone vezette (szokták őt Red Kennek is hívni) , aki a thatcherizmussal gyökeresen ellentétes politikát folytatott, és persze rengeteg pénzt költött (azaz a GLC túl drága volt Thatchernek). Ezután Greater Londont semmiféle önkormányzat nem irányította 14 éven keresztül - csak a '97-es Munkáspárti parlamenti választási győzelem után kerül újra napirendre a téma, és vegül 2000-ben alakul újra a londoni önkormányzat, Greater London Authority (GLA) néven. Ez a 25 választott képviselőt tömörítő London Assembly-ből, és a GLA vezetőjéből, a londoni polgármesterből, azaz a Mayor of London-ból áll. Mindenképpen érdemes megemlékezni arról, hogy a 2000-es, első GLA választásokon Tony Blair nem Livingstone-t akarta indítani polgármesterjelöltként, hanem saját emberét, mire Red Ken kilépett a Munkáspártból, és függetlenként meg is nyerte a választásokat. Mind a mai napig ő London polgármestere, és kilenc napig még biztosan az is marad (aztán május elsején polgármesterválasztás, Greater London történetében a harmadik, de ezzel egy külön postban akarok majd foglalkozni később).
(folytatás)
