Greater London határai, kisebb módosításoktól eltekintve az 1965-ös alakulás óta változatlanok:
A mindennapi gyakorlatban viszont mind inkább az M25-ös körgyűrűn belüli területet tekintik Londonnak, így a hatóságok igyekeznek Greater London határait minél inkább ehhez igazítani. Az ábrán látszik, hogy ez inkább csak hellyel-közzel sikerül.
Greater London mint funkcionális egység
Hogy a képet bonyolítsuk - legalábbis Budapesthez képest mindenképpen, ahol a város közigazgatási határa kijelöli a közlekedési vállalat, a rendűrség, a postai körzet, a telefonkörzet stb. hatályának határait is - mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy míg a már említett Metropolitan Police Service nevű londoni rendőrség hatáskörét, a Metropolitan Police District-et teljesen fedi Greater London területe, és ugyanez igaz a londoni közlekedési vállalat, a Transport for London hat darab koncentrikus zónájára is,
addig ezt már nem mondhatjuk el a londoni postai irányítószámokról, a London Postal District-ről, mint ahogy az szintén jól látható még az előző ábrán.
A postai irányítószámok fontos szerepet töltenek be a londoniak mindennapi életében, mert sokkal inkább van jelentoségük helyek és környékek azonosításakor, mint mondjuk a london borough-knak. Ha tudjuk az irányítószámot, akkor egész pontosan belőttük a helyet, tudjuk, hogy milyen jellegű, a társadalmi státusz, az ingatlanár és bármi egyéb szempontjából. A londoni irányítószámok rendszerének története 1858-ig nyúlik vissza (és az ötlet Sir Rowland Hill nevéhez fuzodik), előtte az egész város egy postai körzet volt. Viszont egy ekkortájt készült felmérés kimutatta, hogy az évente elküldött 470 millió levél több mint ötöde Londonba van címezve, így felmerült az igény a körzet további felosztására. Tíz postal districtet hoztak létre, nagyjából az égtájaknak megfelelően: EC, WC, N, NE, E, SE, S, SW, W, NW (a C a centralra utal). Ezekbol később az NE és az S megszűnt, illetve beolvadt más körzetekbe. 1917-ben további részkörzetekre bontották a meglévő nyolcat, számokat illesztve a betükód után. Bár az így kapott körzetek semmilyen egyéb, közigazgatási felosztásra sem hasonlítottak, mégis, mint ahogy említettem, az idők folyamán elsődleges refernciává váltak. A hetvenes években végbement postai reform megtartotta a felosztást, és kisebb módosításokkal persze, de mind a mai napig ez van használatban:
A London Postal District egy 624 km2-es területet fed le Greater Londonon belül. Mindebből az is kiderül, hogy Greater London '65-ös megalakulásakor az újonnan Londonhoz csatolt területek nem lettek integrálva a fenti rendszerbe, mégpedig leginkább anyagi megfontolásokból - az átállás költségei tetemesek lettek volna, és a Royal Mail szerint az integráció nem járt volna legalább ekkora előnyökkel. Ezek a területek új betűkódokat kaptak: EN, IG, RM, DA, BR, TN, CR, SM, KT, TW, HA, UB.
Itt egy pillanatra vissza kell, hogy kanyarodjak a megyékhez, mert a már eddig felsorolt számtalan megyefogalom mellett létezik a postal county kifejezés is, bár 1996-tól már csak mint tradíció. '96 előtt a postai megyék a levelek válogatását és irányítását voltak hivatottak segíteni, azóta ezt a szerepet az irányítószámok első fele vette át. (A brit irányítószámok formátuma <betű> <betű> <szám> [szünet] <szám> <betű> <betű>, ahol a két szám lehet egy meg kétjegyű is, sőt az első szám néha egy szám meg egy betű. A teljes irányítószám háztömb, sűt néhol ház pontosan azonosítja az adott helyet, ezért az egyik legfontosabb referencia.) A postai megyék határai természetesen köszönőviszonyban sincsenek bármilyen egyéb tipusú megyefelosztással, főleg Londonban (a non-metropolitan területeken igyekeznek azért egymáshoz igazítani a hivatalos és a postai felosztást). Ennek megintcsak anyagi okai vannak: a különböző közigazgatási reformokkal való állandó harmonizáció nem éri meg a spórolós Royal Mail-nek. A London Postal District egyben a London postal county, így Greater London egyéb területei maradtak a régi postal county-jukban, többek közt a már nem is létező Middlesexben például. Így fordulhat elő, hogy én például bár hivatalosan Greater London megyében lakom, a levelekre a feladó címéhez mégis Surrey-t írok megyének (amit egyébként nem kötelező megtennem, csak szokás), no persze ezt aztán a postán ignorálják, hiszen ami számit, az az irányítószámom első fele, a TW10.
A London Postal District-hez hasonlóan, a 2000. április 22. óta létező 020 londoni telefonos körzet sem fedi le Greater Londont:
Greater London részei
Ha már a postai irányítószámok kapcsán szóba került Greater London felosztása, erről is ejtsünk szót bővebben! A várost például feloszthatjuk, és fel is szokták osztani Inner London-ra és Outer London-ra:
Ez egy hivatalos felosztás, a már tárgyalt '63-as törvényben is szerepel (a fogalmakat különböző statisztikai célokra találták ki), és Inner London ebben az értelemben nagyjából követi az akkori County of London határait. Persze Inner London fogalmának vannak más meghatározásai is - például a statisztikai hivatal ide sorolja Haringey és Newham london borough-kat is, míg Greenwichet viszont nem. Továbbá vannak, akik a London Postal District által lefedett területet hívják így. Végül, 2000 előtt, amíg a 020-es telefonkörzet meg nem született, Inner Londonnak saját körzetszáma volt, de ez természetesen teljesen más területet fedett le, mint a hivatalos Inner London, vagy bármely egyéb, eddig említett értelmezés.
Inner London nem keverendő össze Central Londonnal. Leginkább azért nem mert, ahogy említettem is, utóbbi fogalom statisztikai leírásokhoz használt városfejlesztési kategória, íly módon az idők során rengeteg negatív asszociáció társult hozzá, mint szegénység, bűnözés stb., Central London pedig értelemszerűen inkább pozitív konnotációjú, a gazdagságot, a csillogást és mindenféle egyebet, amit nagyvárosok központjaihoz társítunk, asszociál. Emiatt, bár Inner London mindenképpen magában foglalja Central Londont, akárhogyan is értelmezzük ez utóbbit, mégis vannak, akik inkább úgy fogalmaznak, hogy Inner London körbeveszi azt.
Central Londont sokféleképpen meghatározhatjuk, de a hagyományos megközelítések sokszor kudarcot vallhatnak London esetében. Egyrészt London nem válik szét élesen sűrűn lakott belvárosra, és az ezt körülvevő külvárosra. London a szó legszűkebb értelemben vett erősen urbanizált része nagyon kiterjedt, ez elsősorban az első világháború előtti tendenciáknak és városszerkezeti jellegzetességeknek köszönhető. 1918 után viszont rengeteg, mindenféle társadalmi helyzetű ember költözött ki a belvárosból a környező területekre. Ez a kettő végül azt eredményezte, hogy egy hatalmas kiterjedésű, átlagos sűrűségű urbanizált régió jött létre. Másrészt London nem bontható egyértelműen gazdag központra, és szegényebb külvárosokra – a különböző társadalmi helyzetű csoportok vegyesen lakják szinte minden kerületét, persze a hangsúlyok mások és mások. De például szociális lakásokat találunk még a legelegánsabb részeken is, mint Mayfair vagy Kensington.
Meghatározhatjuk viszont a belvárost a központi elhelyezkedésű postai körzetekkel (az EC és WC irányítószámok, illetve a többi körzet első alkörzetei mint N1, SW1, SE1, W1, NW1, E1 tartoznak ide) – ez egy egész jó hozzávetőleges közelítés. Avagy segítségül hívhatjuk a tömegközlekedést, és mondhatjuk, hogy Central London a Circle Line metró által határolt terület (ami egyébként egy eldőlt üveget formáz a metrótérképen, és Londonban az a cool dude, aki minél több körön keresztül tudja azt csinálni, hogy a Circle Line minden megállójában bedob egy sört, majd megy tovább - egy kör 27 megállóból áll). Vagy Central London lehet akár a teljes egyes zóna. De akkor sem járunk messze az igazságtól, ha Central Londont a Congestion Charge Zone-nal azonosítjuk. Vagy azokkal a területekkel, melyek telefonszámai 0207-tel kezdődnek. Mindegyik megközelítéssel kicsit más területet kapunk, és persze mindegyik megközelítésben sántít valami - a legtöbben példaul az, hogy méltatlanul kihagyja a keleti területeket, melyeket régebben London szegényebb és elhanyagoltabb részének tekintettek (és ezeken a részeken messze sokkal több a bevándorló, mint nyugaton), de újabban nagyon komoly fejlesztések történnek errefelé, hogy mást ne is említsek, itt lesznek a 2012-es olimpiai játékok, illetve itt van a Docklands-i rehabilitációs terület, és azon belül is Canary Wharf, London új üzleti központja.
A common sense szerint mindenesetre Central London a City-ből, a West End-ből és a South Bank-ből áll. Természetesen persze az is megközelítés kérdése, hogy mi a West End és mi a South Bank (viszont a South Bank legjobb kocsmája megközelítéstől függetlenül a Founders Arms, még ha erősen turistás is), de abban bizonyosan megállapodhatunk, hogy az alábbi negyedek minden kétséget kizáróan London belvárosának részei: City, Tower Hill, Shoreditch, Old Street, Clerkenwell, Holborn, Bloomsbury, Fitzrovia, Westminster összes negyede, Chelsea, Nightsbridge, South Bank, Waterloo, Norh Lambeth, The Borough.
Persze létezik hivatalos meghatározás is, méghozzá a GLA által publikált London Plan alapján. Ez egy stratégiai fejlesztési dokumentum, mely Londont öt alrégióra osztja: Central, East, West, South és North. (Idén, év közepétol ezek helyett a North East, North, South East, South West és West régiókat vezetik be.) A mostani London Plan szerint a Central alrégiót a Camden, Kensington & Chelsea, Islington, Lambeth, Southwark, Wandsworth és Westminster london borough-k alkotják. (Ha vetünk egy pillantást újra az előbbi ábrára, akkor láthatjuk, hogy ez egy olyannyira "nyugat-orientált" felosztás, hogy például a City e szerint East-hez került.)
Természetesen nem akarom szó nélkül hagyni az előbb már elejtett negyed kifejezést, azaz a district fogalmát. Sőt, igazából a végére hagytam a lényeget. A district-ek a legkisebb és a legfontosabb (a postai körzeteknél is fontosabb) hivatkozási pontok Londonban. Jellegükben abszolút informálisak, leginkább tradíciókon és közmegegyezésen alapulnak. Az eddig tárgyaltak közül a legkisebb egységek, a Wikipédia listája több mint ötszázat tartalmaz. A districtek leginkább a régi egyházközségeken, a parish-eken és a helyi választókerületeken, a ward-okon alapulnak, legalábbis abban az értelemben mindenképp, hogy a neveik ez utóbbiak neveiből származnak, de a negyedek mai határai már nem annyira fedik ezen ősök határait. Egy-egy district általában pár utcányi területet jelent, talán nem is a negyed a legjobb fordítás erre a fogalomra, hanem a környék, a neighbourhood. De az biztos, hogy ha egy londonitól (pláne egy londoner-tól) megkérdezzük, hogy hol lakik, akkor elsőre a districtet fogja rávágni, és ha esetleg értetlenkednénk, vagy visszakérdeznénk, hogy az hol van, akkor a következő segítség az égtáj lesz a postai körzet szerinti értelmében. Harmadjára valószinűleg a legközelebbi metrómegállóval próbálná elhelyezni lakhelyét a fejünkben lévő térképen (legalábbis ha északon lakik, mert délen alig vannak metróvonalak), de a borough-n, azaz a mi budapesti fogalmaink szerinti kerületen már valószinuleg beszélgetőpartnerünknek is el kéne gondolkodnia.
(folytatás)
